Termékek

Haza / Termékek/ Közbülső / Polimer

Poli(tetrafluor-etilén) alapinformációk

A szálláslekérdezés elküldése

A termék bemutatása

Poli(tetrafluor-etilén) Alapvető információk

Leírás Előkészítés Hivatkozások

Termék név:	Poli(tetrafluor-etilén)
Szinonimák:	PTFE poli(tetrafluor-etilén);poli(tetrafluor-etilén),por,35 μm-es részecskeméret;poli(tetrafloetilén);Cefral Lube - I. fokozat; Cefral Lube - V Grade;EK 1108GY-A;ek1108gy-a;Electrafil TR{{7} }/EC
CAS:	9002-84-0
MF:	(C2F4)n
MW:	0
EINECS:	618-337-2
Termék kategóriák:	Polimerek; Kromosorb; Csomagolt GC; Tartók; Fluorozott szénhidrogének; Hidrofób polimerek; Anyagtudomány; Polimertudomány
Mol fájl:	9002-84-0.mol

Poli(tetrafluor-etilén) kémiai tulajdonságok

Olvadáspont	327 fok
Forráspont	400 fok
sűrűség	2,15 g/ml 25 fokon
törésmutató	1.35
tárolási hőm.	Tárolás -20 fokon
oldhatóság	Vízben oldhatóság:
forma	por
Fajsúly	2
szín	fehér
Szag	100,00?%-nál. szagtalan
Vízben való oldhatóság	Vízben oldhatatlan. Perfluor kerozinban oldódik.
Merck	14,7562
Dielektromos állandó	2.{1}}(Ambient)
Stabilitás:	Stabil - a legtöbb anyaggal nem reagál. Nem összeférhető olvadt alkálifémekkel, fluorral és más halogénekkel, erős oxidálószerekkel.
IARC	3 (19. évf., 7. sz.) 1987
NIST Kémiai Referencia	Politetrafluor-etilén, lágyított (9002-84-0)
EPA Anyagnyilvántartási rendszer	Politetrafluor-etilén (9002-84-0)

Biztonsági információk

Veszélykódok	Xi, T, Xn
Kockázati nyilatkozatok	41-36/38-45-48/20
Biztonsági nyilatkozatok	26-39-24/25-45-22-53-23
WGK Németország	3
RTECS	KX4025000
Veszélyre vonatkozó megjegyzés	Izgató
TSCA	Igen
HS kód	39046100
Veszélyes anyagok adatai	9002-84-0(Veszélyes anyagokra vonatkozó adatok)

MSDS információ

Szolgáltató	Nyelv
Poli(tetrafluor-etilén)	angol
ACROS	angol
SigmaAldrich	angol
ALFA	angol

Poli(tetrafluor-etilén) felhasználás és szintézis

Leírás	A poli-(tetrafluor-etilén) (PTFE, márkanév: Teflon, Fluon, Hostaflon és Polyflon) egyfajta erős, szívós, viaszos és nem gyúlékony műgyanta. Szerkezeti képlete a szénvázas láncú [CF2-CF2]n. A tetrafluor-etilén szabad gyökös polimerizációjával állítják elő. A PTFE csúszós felületű, magas olvadáspontú és kémiailag rendkívül inert. Ez a tulajdonság sok alkalmazást tesz lehetővé. Legnagyobb alkalmazási területe repülőgép- és számítógépes alkalmazások huzalozására szolgál kiváló dielektromos tulajdonságainak köszönhetően, pl. kábelek és csatlakozók szigetelőjeként. Az iparban a PTFE olyan helyeken alkalmazható, ahol alacsony súrlódása miatt szükség van az alkatrészek csúszó működésére, például siklócsapágyakra, fogaskerekekre és csúszólapokra. A PTFE-t szénszálas kompozitok és üvegszálas kompozitok gyártásában is alkalmazzák. Ezenkívül kémiai tehetetlensége és nagy hőállósága miatt a PTFE-t olyan helyeken alkalmazzák, ahol savakat, lúgokat vagy egyéb vegyszereket használnak, pl. ipari csővezetékek bélésanyagaként.
Készítmény	A poli(tetrafluor-etilén) tetrafluor-etilénből készül, és egy túlnyomórészt lineáris láncban ismétlődő egységekből áll: F2C=CF2 --->[-CF2-CF{2-]n A tetrafluor-etilén polimer a szilárd anyagok közül a legalacsonyabb súrlódási együtthatóval rendelkezik. Figyelemre méltó vegyszerállósággal és nagyon alacsony ridegségi hőmérséklettel (100 C) rendelkezik. Dielektromos állandója és veszteségi tényezője alacsony, és széles hőmérséklet- és frekvenciatartományban stabil. Ütőszilárdsága nagy.
Hivatkozások	http://pslc.ws/macrog/ptfe.htm https://global.britannica.com/science/polytetrafluoroethylene https://en.wikipedia.org/wiki/Polytetrafluoroethylene#Other
Leírás	A tetrafluor-etilén (TFE), más néven perfluor-etilén, színtelen, gyúlékony, mérgező gáz. Ez a politetrafluor-etilénhez (PTFE) használt monomer, amelyet DuPont márkanéven, Tefl on árulnak. A TFE-t más vegyületekkel kopolimerizálják, hogy különféle teflonokat állítsanak elő. A TFE-t klór-difluor-metán (CHClF2, Freon-22) vagy trifluor-metán (CHF3, Freon-23) hevítésével állítják elő. A TFE-t szinte kizárólag monomerként használják a PTFE gyártása során. A PTFE egy vinil polimer, ami azt jelenti, hogy szén-szén kettős kötést tartalmazó monomerből készül. A PTFE TFE-ből szabad gyökös polimerizációval készül. A PTFE egyedi fizikai tulajdonságait kémiai szerkezetének köszönheti. A PTFE hosszú szénatomok láncaiból áll, amelyeket fluoratomok vesznek körül. A fluoratomok védőgátként működnek, amely megvédi a szén-szén kötést a kémiai támadásoktól. A fluoratomok taszítják a többi atomot, ami megnehezíti, hogy bármi is hozzátapadjon a PTFE-hez. A PTFE gyanták nagyon alacsony súrlódási tényezővel rendelkeznek (< 0.1). The strong fluorine-to-carbon bonds and high electronegativity of fluorine make PTFE very stable. The long chains of PTFE pack closely together to give a dense crystalline solid. The packing, which can be compared to stacking boards, produces little cross-linking.
Kémiai tulajdonságok	A politetrafluor-etilén fehér szilárd anyag, viaszos megjelenéssel és tapintással. Ez egy szívós, rugalmas anyag, közepes szakítószilárdsággal, amely hajlamos a nyomás hatására kúszni. Az elektromos szigetelési tulajdonságok kiemelkedőek, és közel olyan jók, mint a polietiléné. A súrlódási együttható szokatlanul alacsony, és kisebbnek mondható, mint bármely más szilárd anyagé; a tapadásmentes tulajdonságai is kiválóak. A politetrafluor-etilén kivételesen ellenáll a vegyi hatásoknak, és közömbös minden típusú reagenssel szemben, kivéve az olvadt alkálifémeket és a fluort. A polimerhez nem ismert oldószer, de néhány fluor-szénhidrogén olaj megduzzasztja a kristályos olvadásponthoz közeli hőmérsékleten; más szerves anyagok nem is duzzasztják a polimert. A politetrafluor-etilén magas hőstabilitással rendelkezik, és széles hőmérséklet-tartományban megőrzi tulajdonságait. A polimer körülbelül 300 fokig használható hosszú ideig szilárdságvesztés nélkül, és a vékony szakaszok rugalmasak maradnak -100 fok alatti hőmérsékleten is. Ha a politetrafluor-etilént körülbelül 200 fok fölé hevítik, akkor van némi súlycsökkenés, de ez nagyon kicsi körülbelül 350 fokig. A polimer időjárásállósága is jó.
Kémiai tulajdonságok	fehér por vagy csúszós érzetű fehér szilárd anyag
Történelem	A TFE polimerizált formáját véletlenül fedezték fel a DuPont kutatói 1938-ban. A -1930s évek közepén a DuPont új klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) kifejlesztését vizsgálta hűtőközegként való felhasználásra. A DuPont a General Motorshoz csatlakozva megalapította a Kinetic Chemicals nevű céget, hogy egyesítse erőfeszítéseiket ezen a területen. Plunkett megvizsgálta az anyag tulajdonságait. Felfedezte, hogy az anyag közömbös más vegyi anyagokkal szemben, magas olvadáspontja van, és nagyon csúszós. A Plunkett azon is dolgozott, hogy megkettőzze a TFE-ből történő előállításához szükséges feltételeket. 1939-ben szabadalmat kért politetrafluor-etilén polimerekre, amelyet 1941-ben adtak meg (2230654 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom). A szabadalmat a Kinetic Chemicals-nak ruházta át. A DuPont 1945-ben regisztrálta a Tefl on kifejezést, a következő évben pedig bevezette a Teflt a termékeken. A teflon leginkább edényekben való felhasználásáról ismert, de ezen a területen az eredeti ipari alkalmazásokat követte tömítések, tömítőanyagok, szalagok és elektromos szigetelések terén. Ezek az alkalmazások a PTFE második világháború alatti katonai célú felhasználásának közvetlen következményei voltak.
Felhasználások	A poli(tetrafluor-etilént) több száz alkalmazásban használják az edényeken kívül. A poli(tetrafluor-etilént) tintákban, műanyagokban, bevonatokban és kenőanyagokban használják. A poli(tetrafluor-etilén) tömítésekbe, tömítésekbe, csapágyakba, fogaskerekekbe és egyéb gépalkatrészekbe önthető. A poli(tetrafluor-etilén)-t bélésként, szigetelésként, membránként és ragasztóként használják. A szalagos tefl-t általában vízszerelési munkákban használják. A poli(tetrafluor-etilént) esőálló ruhák gyártására használják.
Felhasználások	Inert kenőanyag.
Felhasználások	politetrafluor-etilén por használható műanyag módosításhoz, átlagos szemcseméret körülbelül 3-5 és 10-20 mikrométer, a PTFE kiváló teljesítményű, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, többek között: nincs önkoaguláció, nincs elektrosztatikus hatás, jó keverhetőség, alacsony molekulatömeg, jó diszperzió, magas önkenés, alacsony súrlódási együttható stb.
Felhasználások	Elektronikus berendezések csatlakoztatására és csatlakoztatására; számítógép vezetékben, elektromos szalagban, elektromos alkatrészekben, spagetti csövekben. Tömítések és dugattyúgyűrűk, alapformák, csapágyak, mechanikus szalagok, bevonatos üvegszövetek. Csövekként és lapokként kémiai laboratóriumi és technológiai munkákhoz; reakcióedények béleléséhez; tömítésekhez és szivattyútömítésekhez, esetenként grafittal vagy üvegszálakkal keverve; elektromos szigetelőként, különösen nagyfrekvenciás alkalmazásokban; szűrőszövetek; védőruházat. Protetikai segítség.
Felhasználások	A PTFE (politetrafluor-etilén) térfogatnövelő, kozmetikai készítményekben is használják a készítmény tapintásának és kenhetőségének javítására. A PTFe-nek vízszigetelő képessége is lehet.
Meghatározás	Tetrafluor-eténből (vagyis CF-ből) készült szintetikus polimer₂:CF₂). Bomlás nélkül képes ellenállni a magas hőmérsékletnek, és nagyon alacsony súrlódási együtthatója van, ezért használható tapadásmentes serpenyőkben, csapágyakban stb.
Meghatározás	ChEBI: Ismétlődő tetrafluor-etil-csoportokból álló polimer.
Gyártási módszerek	A politetrafluor-etilént általában tetrafluor-etilén gázból állítják elő szabad gyökös polimerizációval nyomás alatt oxigénnel, peroxidokkal vagy peroxidiszulfátokkal. A "szemcsés gyanták" közepes méretű részecskéket tartalmaznak, amelyek 30 és 600 mm közöttiek. A más eljárással előállított kolloid vizes diszperziók a polimer körülbelül 60 tömeg%-ára koncentrálódnak, és átlagosan körülbelül 0,2 mm-es részecskéket tartalmaznak. Koagulált diszperziók átlagosan 450 mm-es agglomerátummal is kaphatók. A PTFE leválasztószerként történő felhasználása bevonatokban és bizonyos egyéb, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő alkalmazásokban az FDA előírásai szerint engedélyezett.
Készítmény	A politetrafluor-etilén (PTFE) előnyös kereskedelmi módszere a szuszpenziós polimerizáció. Az alkalmazott eljárások részleteit nem hozták nyilvánosságra, de úgy tűnik, hogy két fő eljárás van használatban. Az első eljárásban a hagyományos szuszpenziós polimerizációs technikákat alkalmazzák öntésre és extrudálásra alkalmas szemcsés termék előállítására. A tetrafluor-etilént nyomás alatt rozsdamentes acél autoklávokban polimerizálják szabad gyökös iniciátorral, például ammónium-perszulfáttal. A reakció gyors és exoterm, és gondos ellenőrzést igényel. A polimer granulátumokat összegyűjtjük, mossuk és szárítjuk. A második eljárásban a körülményeket úgy állítjuk be, hogy a polimer diszperziója sokkal finomabb részecskeméretű és kisebb molekulatömegű legyen. A termék stabilizálható és latex formában felhasználható, például filmöntés, szálak bevonása és impregnálása során. Alternatív megoldásként a terméket koagulálhatjuk, hogy egy port kapjunk (gyakran „diszperziós polimernek” nevezik), amelyet főleg vékony, rugalmas szakaszok extrudálására használnak.
Általános leírása	A poli(tetrafluor-etilén) egy fluorpolimer, amely a kereskedelemben PTFE néven ismert. Tulajdonságai közé tartozik a nagy termikus stabilitás, a kiváló vegyszerállóság, az alacsony dielektromos állandó és az alacsony felületi energia. Ez egy hidrofób polimer, amelyet főként a fémfelület védőbevonataként használnak.
Veszély	Hevítésre mérgező füstöket fejleszt. Megkérdőjelezhető rákkeltő.
Egészségre káros	A hevített politetrafluor-roetilén (PTFE) füstje polimerfüst-lázat, egy influenzaszerű szindrómát okoz.
Ipari felhasználás	A polimer oldhatatlan, ellenáll a hőnek (275 fokig) és a vegyi hatásnak, ráadásul szilárd anyagok közül a legalacsonyabb súrlódási együtthatóval rendelkezik. Hőállósága miatt a politetrafluor-etilén előállítása a hagyományos módszerek módosítását igényli. A porított polimer hidegsajtolásos formázása után a fröccsöntést 360-400 fokon szinterelik a porkohászathoz hasonló eljárásokkal. A szinterezett termék megmunkálható vagy lyukasztó. Az extrudálás akkor lehetséges, ha a port kenőanyaggal keverjük össze. A polimer vizes szuszpenziói különféle cikkek bevonására is használhatók. A tapadás biztosításához azonban speciális felületkezelésekre van szükség, mivel a politetrafluor-etilén nem tapad semmihez. A politetrafluor-etilén (TFE gyanta) extrém hő- és kémiai aktivitási körülmények között használható. A politetrafluor-etilén csapágyak, szelepülékek, tömítések, tömítések, bevonatok és csövek ellenállnak a viszonylag súlyos körülményeknek. Töltőanyagok, például szén, szervetlen szálak és fémporok alkalmazhatók a mechanikai és termikus tulajdonságok módosítására. Kiváló elektromos tulajdonságai miatt a politetrafluor-etilén akkor hasznos, ha adielektromos anyagra van szükség a magas hőmérsékleten történő üzemeltetéshez. A nem tapadó minőség gyakran előnyt jelent a politetrafluor-etilén bevonótermékek, például tekercsek és edények használatánál, amelyekhez egyébként anyag tapadhatna.
Biztonsági profil	A kész polimerizált vegyület közönséges körülmények között inert. Beszámoltak „polimer füstlázról” olyan embereknél, akik pirolízistermékeknek vannak kitéve, amelyek szintén irritáló hatásúak. A smohng használatát meg kell tiltani azokon a területeken, ahol ezt az anyagot gyártják, vagy ahol általában por lehet belőle. Úgy tűnik, hogy a pirolízis- vagy bomlástermékeknek való kitettség a legfőbb egészségügyi probléma. Megkérdőjelezhető karcinogén kísérleti tumorigén adatokkal implantátummal. Fluorral, sodmm káliumötvözettel összeférhetetlen. Megfelelő körülmények között veszélyes reakcióba lép bórral, magnéziummal vagy titánnal. 750 F fölé melegítve lebomlik, és nagyon mérgező F-gőzöket termel.
Rákkeltő hatás	Állatkísérletek nem bizonyították, hogy ez a polimer rákkeltő lenne. Emberekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. A polimer nem osztályozható emberi rákkeltő hatás szempontjából. Az EPA azonban megállapította, hogy a PTEE előállításához használt perfluoroktánsav (PFOA) "valószínűleg rákkeltő anyag".
Környezeti sors	A PTFE a legstabilabb az összes TFE polimer közül, és fiziológiás körülmények között nem bocsát ki komponenseket (IARC Monograph 74, 1999). A PTFE kémiailag nagyon inert; csak az alkálifémek és a fluor nyomás alatt támadják meg a PTFE-t (Hazardous Substances Data Bank (HSDB)). A PTFE-nek nincs ismert ökotoxikológiai hatása (DuPont MSDS, 2011).
Toxicitás értékelése	Az orálisan alkalmazott PTFE esetében nincs nyilvánvaló toxicitási mechanizmus, mivel nem figyeltek meg toxikológiailag jelentős hatást patkányoknak 90 napig tartó orális adagolást követően. A toxicitás hiánya valószínűleg a következőkre vezethető vissza: (1) a PTFE gasztrointesztinális felszívódása elhanyagolható, tekintettel rendkívül nagy molekulatömegére (1 000 000–10 000 000 a finom PTFE por esetében); (2) A PTFE fiziológiás körülmények között kémiailag inert; és (3) a PTFE nem metabolizálódik (Donovan és munkatársai, 1990; Kim, 1996; Veber és mtsai, 2002). A szubkután injektált PTFE hatásmechanizmusa egerekben a lokalizált gyulladásnak tulajdonítható, amely megfelel az idegentest-válasznak; hasonló hatásokat észleltek nyulakban és kutyákban szubareoláris injekciót, valamint kutyáknál periuretrális injekciót követően. Ha a PTFE-t hevítik vagy 200 °C-nál nagyobb vagy annál nagyobb hőmérsékletnek teszik ki, lebomlik, és mérgező gőzöket bocsát ki, amelyek polimerfüst-lázat okoznak az emberben.